Skip to content

Pontos másolatok?

March 28, 2012

Az Új Világ Bibliafordító Bizottság egy egészen különös elmélettel állt elő, mely A Keresztény Görög Iratok új világ fordításának függelékében olvasható (pp. 408-414.). Azt állítják, hogy eredetileg az Újszövetség görög szövege tartalmazta a Tetragrammát vagy az isteni nevet (Jahve/Jehova) valamilyen formában. A későbbiekben azonban bibliahamisítás történt, és nyomtalanul eltüntették az összes létező másolatból a nevet. A hamisítás eredményét így összegzi az Új világ fordítás említett függeléke: “Az egyik figyelemre méltó tény, mely nemcsak az eredeti görög szöveg jelenleg létező kézirataira érvényes, hanem sok régi és modern fordításra is, az, hogy hiányzik belőlük az isteni név” (p. 408.). Ezzel az elmélettel azonban komoly probléma van. Nincs ugyanis semmiféle bizonyíték arra, hogy az Újszövetség valaha is tartalmazta volna a Jehova nevet. A másolatok nagy száma ennek éppen az ellenkezőjét mutatja — a görög nyelvű Szentírás az Ószövetség Istenére Úrként és Istenként utal. A fennmaradt másolatok esetében azt is látjuk, hogy azok pontosan lettek tovább adva, nincs bennük nyoma szövegromlásnak. Ezt a tényt az Őrtorony Társulat is készségesen elismeri:

“Időközben odaadó másolók aprólékos gonddal pontos másolatokat készítettek, hogy megőrizzék a Szentírást” (Közeledj Jehovához!, p. 181.).

A Társulat szerint tehát a fennmaradt másolatok pontosak. Ebből pedig az következik, hogy az Újszövetség eredetileg — összhangban a mai másolatokkal — valóban nem tartalmazta a Tetragrammát semmilyen formában. Az Új Világ Bibliafordító Bizottság hibát követett el, amikor megváltoztatta a Szentírás szövegét, és olyan helyen alkalmazta benne a Jehova nevet, ahol eredetileg nem szerepelt. Másrészt azt is észre kell vennünk, hogy az Őrtorony Társulat még önmagának is ellentmond. Az egyik pillanatban még azt állítja, hogy a Bibliát meghamisították, a másikban pedig azt, hogy “aprólékos gonddal pontos másolatokat” készítettek róla. Mikor mond igazat? A két, egymással ellentétes állítása ugyanis egyszerre nem lehet igaz. Ha pedig az egyik esetben téved a Társulat, akkor miért kellene megbízni bennük?

“Ugyanabból a szájból jön ki áldás és átok. Nem helyénvaló, testvéreim, hogy ezek továbbra is így menjenek. Egy forrás ugye nem csörgedeztet ugyanabból a nyílásból édeset és keserűt? Testvéreim, a fügefa ugye nem teremhet olajbogyót, vagy a szőlőtő fügét? Sós víz sem adhat édes vizet” (Jak 3:10-12, ÚVF).

Advertisements
3 Comments leave one →
  1. March 29, 2012 6:31 pm

    Ha a Bibliát engedte volna “meghamisítani” (!?) Jahveh, akkor nem lenne az Szentírás!
    Így ülteti el a kételkedés magvait az Őrtorony Társulat:
    >>” Eszerint, míg egyfelől a zsidók vonakodtak kiejteni Isten nevét, másfelől a hitehagyott keresztény egyház addig-addig ügyeskedett, míg teljesen eltávolította az egész Bibliáról készített görög nyelvű kéziratokból és minden más nyelvű fordításból. “<< ("Az Isteni név mindörökké fennmarad", 25. oldal)

    A brooklyni vallásvezérek egyszerre ütnek két legyet egy csapásra: besározzák a "kereszténységet", mint akik "hiteltelenné tették" a Bibliát, és önmagukról azt állítják,hogy ők az igaz imádat, és a Biblia helyreállítói.

  2. robert permalink
    May 4, 2012 6:30 am

    hat nem tudom. ok azt alitjak veled szembel hogy benne van a nev. “Azt állítják, hogy eredetileg az Újszövetség görög szövege tartalmazta a Tetragrammát vagy az isteni nevet (Jahve/Jehova) valamilyen” vagy az isteni nevet. szerintuk a “hallelujah” bol a jah nem mas mit jahve neve. ergo benne van. no most akkor hogy is van? nm hazudnak mert tartalmaza az isteni nevet, habar a tetragramat nem is.

  3. August 27, 2012 11:01 am

    johny

    A „JEHOVA” NÉV A KERESZTÉNY GÖRÖG IRATOKBAN
    24 De mi a helyzet a „Jehova” név használatával kapcsolatban az úgynevezett „Újszövetségben”, a Keresztény Görög Iratokban? Az Újvilág Fordításban 237-szer fordul elő. Ez talán szokatlannak tűnik, mégsem ez az első olyan fordítás, amely ezt a nevet használja a Bibliának ebben a részében. A névnek ez a használata 1796-ra nyúlik vissza, amikor a német fordító, Brentano a „Jehova” nevet használta a Márk 12:29-ben. Ott van azután az Emphatic Diaglott, a Keresztény Görög Iratok sorközi fordítása, amelyet 1864-ben adtak ki először. Ismételten használja a „Jehova” nevet a Héber Iratokból vett idézeteknél, ahol ez a név 18-szor fordul elő. Például a Máté 22:37, 44; Márk 12:29, 30; Lukács 20:42-nél.
    25 Azért tűnik szokatlannak az, hogy a „Jehova” név előfordul a Keresztény Görög Iratokban, mert évszázadokig azt gondolták, hogy ez a név nem szerepel a Héber Iratok Septuaginta fordításában, amit Jézus és az apostolai is használtak. A legújabb felfedezések azonban kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a Tetragrammaton igenis előfordult a Septuaginta akkori példányaiban. Ezért a Georgia Egyetem professzora, Howard professzor kijelentette: „Tényként ismerjük, hogy a görögül beszélő zsidók továbbra is leírták a [Tetragrammatont] Görög Irataik szövegében. Azonkívül igen valószínűtlen, hogy a hagyományőrző korai görögül beszélő zsidókeresztények eltértek volna ettől a gyakorlattól . . . Rendkívül szokatlan lett volna részükről, ha kihagyták volna a Tetragrammatont magából a bibliai szövegből.” Ezért így következtet: „Mivel a Tetragrammatont még mindig beírták a görög Bibliának azokba a példányaiba, amelyek a korai egyházban használt Szentírást képezték, ésszerű úgy következtetni, hogy az Ú[j] Sz[övetség] írói, amikor az Írásokból idéztek, meghagyták a Tetragrammatont a bibliai szövegben. A keresztény korszak előtti zsidó szokáshoz hasonlóan elképzelhető, hogy az ÚSz szövegébe beépítették a Tetragrammatont az idézeteknél.” Howard professzor azt is megjegyzi, hogy amikor a Tetragrammatont kihagyták a Septuagintából, akkor kihagyták azt a Keresztény Görög Iratokban is a Héber Iratokból vett idézeteknél. Ez a változás nyilvánvalóan az i. sz. második századának elején ment végbe. Nem kétséges, hogy Jehova neve szorosan hozzátartozik a Keresztény Görög Iratokhoz, mint ahogyan az Újvilág Fordításban meg is találjuk azt.
    26 Az Újvilág Fordítás a „Jehova” nevet azon felül is használja, ami idézetként jelenik meg a Héber Iratokból. Vajon miért? Azért, hogy segítsen az olvasónak eligazodni abban, mikor utal a szöveg Jehova Istenre, és mikor Jézus Krisztusra, amidőn az „Úr” [Kyrios] szó jelenik meg a görög szövegben. De van-e precedens erre? Igen, mert a Görög Iratok mintegy húszféle fordításában találkozunk ezzel a gyakorlattal. Ugyanezt teszi a Keresztény Görög Iratok számos misszionárius-fordítása is. Például a Keresztény Görög Iratok egyik legkorábbi japán nyelvű fordítása az „Ehoba” (Jehova) nevet használja.
    27 Tekintet nélkül arra, hogy a kereszténység héber és görög tudósai a Szentírásnak az Újvilág Fordítását dicsérik vagy bírálják, megmarad ténynek, hogy olyan férfiak készítették, akik lojálisan ragaszkodtak az Isten Szavához. Ez valóban nagy segítség részünkre, hogy ’bölccsé tegyen bennünket a megmentésre és segítsen tökéletesen alkalmasnak lennünk a teljesen felszerelt minden jó cselekedetre’ (2Timóteus 3:15–17). Közülünk mindenki — akinek a nyelvén ez a kiváló fordítás rendelkezésére áll — sikeresen alkalmazza a saját áldására.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: