Melyik a biblikusabb?
Olvasd el az alábbi két írásszöveget, és hasonlítsd össze a képekkel:
“Tamás azonban, a tizenkettő egyike, akit Ikernek hívtak, nem volt velük, amikor eljött Jézus. Mondta is hát neki a többi tanítvány: ‘Láttuk az Urat!’ De ő ezt mondta nekik: ‘Hacsak nem látom a kezén a szegek nyomát, és ujjamat nem dugom a szegek nyomába, és kezemet nem dugom az oldalába, én nem hiszem'” (Jn 20:24-25, ÚVF). “Az ellene szóló vádat is a feje fölé erősítették. Ez volt ráírva: ‘Ez Jézus, a zsidók királya'” (Mt 27:37, ÚVF).
1. Hány szögről beszél a Biblia? (Többes számot használ, tehát legalább két szögről van szó.)
2. Hány szög van Jézus kezeiben a Társulat ábrázolása szerint? (Egy.)
3. Hol van a Biblia szerint a tábla a felirattal? (Jézus feje fölött.)
4. Hol van a tábla a Társulat szerint? (Jézus karjai fölött.)
5. Szerinted melyik kép van összhangban a Biblia leírásával?
Ajánlott olvasmány még a témában: https://ortorony.wordpress.com/2011/09/07/kereszt-vagy-kinoszlop/
Őrtorony-figyelő 
Nagyon jó ez a cikk! Kítartást kívánok a cikk szerzőjének, attól függetlenül, hogy régebben mi volt köztünk! Tanúskodjatok az igazságról! Teljesen egyértelmű, hogy az Őrtorony ebben a kérdésben is hazudik, és hogy a Tarsulat teológiája nem biblikus!
A másik dolog, hogy köztudott, hogy a pogány rómaiak kereszten végezték ki az elítélteteket! A Társulat azzal szokott érvelni, hogy az azért nem kereszt, mert az egy pogány elem. Vajon egy pogány kultúra, mint a római, miért ne egy pogány elemmel végezte volna ki az elítélteket!
Nekünk, keresztényeknek, pedig a kereszt nagyon sokat jelent. Ez a szimbólum fejezi ki Isten határtalan szeretetét. A Sátán utálja a keresztet és a keresztről szóló jó hírt! A másik, amit utál a Sátán, ha valaki Jézust az Istenfiának, azaz Istennek vallja meg!
Gratulálolok a szerkesztő(k)nek!
Örülök, hogy erre jártál.
“Az ellene szóló vádat is a feje fölé erősítették. Ez volt ráírva: ‘Ez Jézus, a zsidók királya’” (Mt 27:37, ÚVF).
Korábban “csak” a szegEK-re figyeltem,ami szintén cáfolja az Őrtorony tanítását.
Ha “kínoszlopon” halt volna meg Jézus,akkor a táblának tényleg a kezei felett kellett volna lennie.
Megint tanulhattam valamit, köszönöm!
Zsotza, van még bizonyíték ezen túl is a keresztre a Szentírásban:
“Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal KEZE felől.” (Mk 15:27) – vagyis a kezei kitárva voltak.
Vagy például azt ugye tudjátok, hogy Simon Péter apostol évekkel később szintén kereszthalált halt, csakúgy mint Jézus, viszont őt fejjel lefelé feszítették keresztre, hogy még halálában sem próbált meg egyenlő lenni mesterével. Figyeld csak meg, mit mond Jézus Péternek:
“Bizony, bizony mondom neked: amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál. Amikor azonban megöregszel, _kiterjeszted kezeidet_; más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod.« Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fogja megdicsőíteni az Istent.” (Jn 21:18-19)
Inkább maradjunk a szegeknél és a római kivégzési szokásoknál.
A Mk 15,27-ben (a görög szövegben) nincs szó ‘kéz’-ről. Így hangzik: “…egyet jobbja felől és egyet balja felől…”. Ebben az esetben az ÚV fordítás követi a görög szöveget.
Szerintem, ha valamit a fejem fölé függesztenek, nyugodtan mondhatom, hogy az a valami a fejem felett van – akár hol is van a kezem.
“A Társulat azzal szokott érvelni, hogy az azért nem kereszt, mert az egy pogány elem.”
Ez nem igaz! A Tanúk pontosan tudják, hogy pogány nép, pogány kínzó és kivégzőeszköze. Talán magadból indulsz ki? Egészen más indokaik vannak, csak azokat is publikálni kéne, nem egyoldalúan terjeszteni a butaságot.
““Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal KEZE felől.” (Mk 15:27) – vagyis a kezei kitárva voltak.”
Egyáltalán nem jelenti, hogy kitárva voltak, mindenképpen így fejezi ki a magyar nyelv is! Ugyanez vonatkozik a ‘fej felett’ kifejezésre is. A ‘szegek’ helyei pedig úgyszintén csak nyelvtani kötözködés, mivel Jézust és mindenkit több szeggel függesztették fel az oszlopra, így többes számban használták. Ez még ettől nem ellentmondás, mivel attól, hogy Tamás a kezeit említi, könnyen lehet (sőt valószínű), hogy a többi sérült területre is kíváncsi volt. Ilyen ellentmondásnak tűnő leírások máshol is vannak, felületesség csupán, ha félreértjük.
Forest, igencsak erőltetett a magyarázatot. Persze ez is jellemző JT módszerére. Valami világosan le van írva, de mivel az nem egyezik az elképzelésükkel, NEM ÚGY kell érteni, ahogy írva van.
Nem a mi elképzeléseinkkel nem egyezik, hanem általában azon tudósokéval sem, akik a keresztet nem használják vallásos szimbólumként. A bibliai szóhasználat sem jelenti azt, amit a pogány kereszt-kultusz rá akar erőszakolni. A “szegekről” meg sokféle régi ábrázolás van, pl. olyanok is, melyekben a két kezét egymás mellé, külön-külön szegezték fel!
Bár ennyi lenne csak az Őrtorony Társulat hibája. Ez másodlagos téma. Sok más tévtanításuk van, amelyek ennél veszélyesebbek és súlyosabbak.
Én ebben bevallom nem látok semmi ellentmondást. Mindkét kezét átütve egyetlen szeggel azt fogja eredményezni, hogy két luk lesz. Egyik az egyik kezén, másik a másik kezén. A szegek kifejezés is rendben van. Egy a kezébe egy a lábába, az máris szegek. Marad a tábla “kérdés”. Ezt ahány embert megkérdeztek volna, annyi mást mondott volna, hogy hol volt a tábla. Mind a kettő igaz. Egyetlen dolog viszont egészen biztos. A rómaiak nem sokat tököltek senkivel. Nem hiszem, hogy bohóckodtak volna két oszlop keresztté alakításával, amikor egy is elég ahhoz, hogy valakit megfeszítsenek. A csontjai így biztosan nem törtek meg, abba már nem vagyok biztos, hogy keszten lógva 1 napig a kulcs csont nem törik el. De lehet. Minden esetre a kereszt tekintetében bizonyosan nem az volt az Úr szándéka, hogy azt tiszteljük, mintha bármi elentősége is lett volna ennak vagy annak a tárgynak. A halála mentett meg minket nem egy kereszt. Konkrétan szerintem bálványt mád, ki ilyet kitesz a lakásába vagy a nyakába, de mindenki azt csinál, amit akar én biztosan nem szólok bele.
Ezzel csak az a probléma, hogy a görögben Tamás a szögEK nyomáról beszél a kezekben. Nyers fordításban: “Ha nem látom az ő kezeiben a szögek ütésnyomát és dobom az ujjaim a szögek ütésnyomába és dobom a kezem az oldalába, nem hiszem.” Lábról nem beszél. A tábláról már írtam fentebb. Akárhol volt is a keze, mindenféleképp a feje felett volt a tábla. A keresztet tutira vehetjük, de ez is csak annyira lényeges, mint a tábla. Egyetértek azzal, hogy a halála a fontos számunkra, nem a kivégzőeszköz. A keresztnek, mint szimbólumnak eltúlzott jelentőséggel való feltöltése, már-már imádata, nagyon sok keresztény számára problematikus. Tudok olyan templomot, nem csak protestánst, és nem is egyet, ahol nincs kitéve. Gondolom, nem véletlenül.
Távol legyen tőlem, hogy ellenállják, de maga a szögek kifejezés épp a kereszt elleni érv. Ha kereszten feszítették meg, akkor egyet jobb kézbe, egyet bal kézbe ütnek és kész. Nincsenek szegek csak szeg. Ha oszlop van akkor két kezet nem egy, hanem legálabb 2 szeggel ütnek át, vagyis szegekkel. Másfelől meg sehol nem írja a biblia, hogy mennyi szeget ütöttek a katonák, lehetett 3-3 is kezenként. Ez nem bizonyíték a keresztre. A tábla úgyszintén, hiszen a feje felett lehetett akkor is ha oszlopon hal meg. Következetes: Tök mindegy min halt meg, csak ne bálványozzam már, mert ebbe aligha lelki örömét Isten.
1. Az ókori római, keresztényeket gúnyoló falkarcok miért keresztet ábrázolnak?
2. Amennyiben oszlopra, felfelé tartott karokkal szögezték oda, hogyan mozgott, hogy levegőt kapjon? Hiszen a keresztnek pont ez volt a lényege, hogy megfulladjon, de lassan.
3. Az Őrtorony Társulat miért notóriusan egy szeggel ábrázolja a feltartott kezeket, mikor a görög szegek nyomáról beszél a görög szöveg?
4. Történészek, antropológusok, jogászok, orvosok egyetértenek, hogy a kivégzés kereszten történt. JT-inak ez miért nem felel meg? Tudom miért, ennek is meg van az oka…
5. Oszlopot halottak felfüggesztésére használtak, elrettentés céljából. Keresztet kivégzéskor.
6. Halikarnasszoszi Dionüsziosz (Kr.e. 60-7) Rómában élő görög történész a Rómaiak történetében leír egy kivégzést. A rabszolga két karját széttárva, odaszegezték egy oszlophoz (keresztfához), ami a mellkasán és vállain át a csuklójáig ért, követték őt és meztelen testét közben korbácsolták (gondolom, míg el nem értek a nagyobbik oszlophoz és ott a kereszt alakban rögzítették).
7. Josephus Flavius a Zsidó háború c. művében miért keresztről beszél többször is, amikor a Jeruzsálemből kiszökdöső zsidókat kivégzik a rómaiak?
8. Az ókori források miért keresztre feszítésekről beszélnek a római kínzással és kivégzésekkel kapcsolatban?
9. Ajánlom Dr. Szalai András Kereszt vagy kínoszlop című írását, főleg a 9. oldalt, ahol olyan régészeti leletekről beszél, melyek nem az oszlopra függesztést támasztják alá.
10. Nem csak a rómaiak kedvenc kivégzési módszere volt, Alexandrosz Janneosz zsidó királyról azt jegyezték fel, hogy Jeruzsálem közepén mintegy 800 embert feszített keresztre. Nem oszlopra.
11. Miből gondoljuk ezután, hogy abban az időben, csupán a mai Őrtorony Társulat kedvéért, Jézus kivégzésénél eltértek a bevett szokásoktól?