Skip to content

Kereszt vagy kínoszlop?

September 7, 2011

Ha jobban belegondolunk, teológiailag semmi jelentősége nincs annak, hogy Jézus kereszten, vagy oszlopon halt-e meg. A kérdés azért vált fontossá, mert az Őrtorony Társulat saját bibliafordításának főszövegében és függelékében egyaránt síkra száll az oszlop mellett. Olyan érveket fogalmaz meg, melyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ezt írják: “Egyáltalán nincs tehát bizonyíték arra, hogy Jézus Krisztust két, derékszögben egymásra helyezett gerendára feszítették volna. Semmit sem akarunk hozzátenni Isten írott Szavához azzal, hogy a keresztről alkotott pogány elképzelést visszük bele az ihletett Szentírásba…” (A Keresztény Görög Iratok új világ fordítása, WTBTS, Brooklyn, 2000. p. 419.).

A szerző a kínoszlopról szóló tanulmányban olyan érveket sorakoztat fel, mint a görög sztaurosz kifejezés jelentésköre, ill. Justus Lipsius egyik ábrája — azonban a bibliai és egyéb történelmi tanulságoknak egyáltalán nem szentel figyelmet.

Különféle görög és latin szótárakat idéznek, melyekből az derül ki, hogy a sztaurosz kifejezés alapjelentése az oszlop (pl. W.E. Vine, Lewis&Short stb.). Azonban — kihasználva, hogy az olvasók többségének nincs lehetősége az alaposabb kutatásra — szelektíven idézi a forrásokat, ahogyan ezt már megszokhattuk az Őrtorony Társulattól szinte minden témában (pl. a háromság-tannal kapcsolatban, vagy a tudósok idézése az evolúcióról). Ahhoz, hogy a teljes képet lássuk, álljon itt Balázs Károly szócikke az említett kifejezésről:

“4616. σταυρός sztaurosz — A 4617 fn-i alakja; a kereszt formájáról, amelyre Jézust felfeszítették, a mai napig sem tudtak megegyezni a kutatók. Négy változat létezik: (1) A szó alapjelentése és az Úr Jézus szavai szerint /Jn 3,14/ egyenesen álló oszlop, pózna volt, keresztrúd nélkül, (kín)oszlop. (2) Másik változat a hagyományosan ismert és ábrázolt kereszt, amely a rómaiak kedvelt kivégző eszköze volt, és az Egyházban a 4.század végétől általános szimbólummá vált. Ennek eredete azonban messze visszanyúlik az ősi Babilonba és Egyiptomba. (3) A harmadik a ‘T’ (tau görög betű) alakú ‘kereszt’ volt. (4) Egy negyedik — kevésbé ismert — büntetésvégrehajtó eszköz volt az ‘X’ alakú, ún. ‘András kereszt’. Ma már annyira beivódott a ker. gondolkodásba a ‘kereszt’ szó, hogy a megváltoztatásra történő minden kísérlet (pl. a Jehova Tanúi által használt fordítás stb.) hiábavaló. A kereszt lényegét csak Pál apostol írásaiból ismerjük és értjük meg, ahol érzékletesen megvilágosodik előttünk a jelkép ‘tartalma’, külső formájától függetlenül” (Balázs Károly: Újszövetségi szómutató szótár, Logos, Bp. 1998. p. 540.).

Több értelmezési lehetőség is adott a kifejezés jelentésével kapcsolatban. Érdemes Balázs Károly nyomán megismételni, hogy a kérdés eleve lényegtelen lenne, ha az Őrtorony Társulat nem tulajdonítana neki ekkora jelentőséget. Mindenesetre nem helyénvaló a sztaurosznak kizárólag az ‘oszlop’ jelentést tulajdonítani, mert az egyiptomi-babiloni-római gondolkodásmód jelentésárnyalatai beleépülhettek a kifejezésbe Jézus idejére.

Crux simplex

Egy másik érv Justus Lipsius (1547-1606) ábrája, mely a De cruce libri tres című könyvből származik. A Társulat a képet úgy állítja be, mint ami Jézus keresztre feszítését ábrázolja, azonban ismét szelektíven, a maga nézetei alapján szűrve mutatja be Lipsius gondolatait. A könyv későbbi oldalain ugyanis ábrázolja Krisztus keresztre feszítését (az itt bemutatott képnél ugyanis a szerző nem beszél Jézusról) — ahol kereszten ábrázolja őt. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány írója/írói egy olyan képet és gondolatot társítanak össze, melyek Lipsius könyvével (tehát a forrással) teljesen ellentétesek voltak. Ezt több esetben is megtették már. Érdekes lenne egy pszichológiai tanulmányt készíteni arról, hogy az értelmezésre milyen hatással vannak azok a képek, melyeket az Őrtorony Társulat a kiadványaiban publikál.

Jehova Tanúi érveiről tehát bebizonyosodott, hogy nem állják meg a helyüket. A sztaurosz jelentésébe ugyanis belefér a kereszt is, nem csak az oszlop, ill. Lipsius sem védi olyan konkréten az oszlopot, mint ahogyan azt bemutatták. A teljes képhez azonban hozzátartozik még az is, hogy figyelembe vesszük a bibliai és történelmi adalékokat.

A Jézus haláláról szóló bibliai leírások segítenek eldönteni, hogy oszlopon, vagy kereszten halt-e meg. A Jn 20:25 szerint Jézus kezén látható volt a szegek helye. Ha oszlopra feszítették volna, akkor elegendő lett volna egyetlen szög is. Ha több szögről beszél a szerző, akkor feltehetőleg a két kéz külön volt felszögelve. A másik elgondolkodtató vers a Mt 27:37, mely szerint a tábla Jézus feje fölött volt, nem pedig a kezei fölött. Ez szintén csak a kereszten történt kivégzés esetében lehetséges.

Ami a történelmi bizonyítékokat illeti, azok is inkább a keresztet támasztják alá. Pompei és Herculaneum romjai között találtak egy keresztény oltárt (Kr.u. 79-ből), amely keresztet ábrázol. A Palatinus-dombon talált 1-2. századi rajz is egy keresztre szegezett alakot ábrázol, aki szamárfejű, és alatta az Alexamenosz: Szebete Theó felirat áll (Alexamenosz [mondja]: Imádjátok Istent!). Feltehetően a keresztények azon szokására utal, hogy a keresztre feszített személyt Istenként imádják. Ez a kultusz a rómaiaknak szamárságnak tűnt.

A kereszt kérdése csak azért fontos, mert ez is mutatja, hogy az Őrtorony Társulat milyen tisztességtelenül és egyoldalúan kezeli a forrásokat, és helytelenül értelmezi magát a Bibliát. Emlékszem arra, hogy milyen nagy zavart okozott a gyülekezetemben anno, amikor a jóhiszemű Tanúk figyelmét felhívtuk a Jn 20:25-re, és aztán megmutattuk nekik az egyik képet valamely társulati könyvből, mely Jézust egyetlen szöggel a kezében ábrázolta. Még egy ilyen apró bakinak a napvilágra kerülése is képes volt a közismert védekező mechanizmusokat beindítani. Nem csoda hát, ha ugyanígy reagálnak a nagyobb horderejű kérdések esetében is.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: