Skip to content

Pontos az Új világ fordítás?

April 15, 2014

Jehova Tanúi hivatalos weboldalán (jw.org) jelent meg egy cikk, mely ezt a címet viseli. A Társulat igyekszik saját bibliafordítását igazolni, és ezért megemlít néhány szempontot. Ezeknek azonban ismét érdemes a másik oldalát is elmondani, melyekről az Őrtorony Társulat hallgat.

“Az Új világ fordítás a legmegbízhatóbb ókori kéziratokon és tudományos kutatásokon alapszik.” Az Új világ fordítás B. F. Westcott és F. J. A. Hort görög szövegén alapszik (The New Testament in the Original Greek), mely 1881-ben jelent meg. Itt tehát egy több mint 100 éves görög alapszövegről beszélünk. Modern fordításaink mögött ettől sokkal pontosabb és aktuálisabb szöveg húzódik meg, pl. a The Greek New Testament 4. kiadása, mely 1993-ban jelent meg, vagy a Nestle Aland görög szöveg (Novum Testamentum Graece) 26., 27. vagy a legfrissebb, 28. kiadásán alapulnak (mely 2013-ban jelent meg).

“…az 1611-ben kiadott King James Version fordításakor olyan kéziratokat vettek alapul, melyek sok esetben kevésbé voltak pontosak, és nem is voltak olyan régiek, mint amelyeket az Új világ fordítás elkészítésekor használtak.” Ha ez a különbség igaz a King James Version (kb. mint a magyar Károli) és az ÚVF esetében, akkor igaz az ÚVF és a modern angol és magyar nyelv fordítások esetében is. Míg az ÚVF — nyilvánvalóan jogdíj és anyagi megfontolások miatt — egy régebbi alapszöveget használ, addig az egyéb fordítások mögött a legpontosabb forrásszövegek húzódnak meg, melyekre az ÚVF csak ritka esetben utal.

Ez alapján melyik fordítás az, melyet érdemes használni? Angolul beszélőknek ajánlom az NIV, NASB, ESV, NRSV fordításokat. Magyarul pedig a legjobb a Magyar Bibliatársulat által 1975-ben készített, majd 1990-ben és 2014-ben revideált Új fordítás. Mellette ajánlom még a Szent István Társulat és a Szent Jeromos Bibliatársulat katolikus fordításait is.

Online nagyon jó forrásokat lehet elérni, melyek egy tárgyilagos bibliatanulmányozás során hasznosak lehetnek a különféle fordítások összevetésében. A jezusert.com/biblia oldalon talán az összes magyar fordítás elérhető és olvasható. Angol nyelvű fordítások pedig itt találhatók.

A Biblia életadó üzenetet tartalmaz, ezért jól válogassuk meg, hogy mely fordításokat használjuk. Egy dolog biztos, az ÚVF nem a legpontosabb szövegeken alapszik…

Imádat és hódolat – van különbség?

March 20, 2014

Nézzünk meg két történetet az Új világ fordításból, utána pedig próbáljunk meg együtt gondolkodva a versek mélyére ásni:

  1. “Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: ‘Kicsinyhitű, miért adtál helyet a kételynek?’ És miután beszálltak a csónakba, elült a szélvihar. A csónakban levők ekkor hódoltak neki, és ezt mondták: ‘Valóban Isten Fia vagy'” (Mt 14:31-33, ÚVF).
  2. “Az angyalok pedig mind ott álltak a trón, a vének és a négy élő teremtmény körül, arcra borultak a trón előtt, és imádták az Istent, 12 és ezt mondták: ‘Ámen! Az áldás, dicsőség, bölcsesség, hálaadás, tisztelet, hatalom és erő a mi Istenünké legyen örökkön-örökké! Ámen'” (Jel 7:11-12, ÚVF).

Mielőtt bármiben is elmélyednénk, emlékezzünk arra, amit előszavában az ÚVF első magyar kiadása (Keresztény Görög Iratok) megígért: “Az Új világ fordítás igyekszik a lehető legszószerintibben fordítani a görög szöveget, és ez a magyar nyelvű fordítás is igyekszik ugyanezt a szószerintiséget nyújtani… Amennyire csak ésszerű keretek között lehetséges, az Új világ fordítás minden eredeti görög szót igyekszik következetesen egy-egy magyar szóval visszaadni ennek a fordításnak a nyelvezetében” (p. 5.).

Az első történet arról szól, hogy a tanítványok hódolnak Jézus előtt, a másodikban pedig a teremtmények Istent imádják. Ha fellapozzuk az Őrtorony Társulat sorközi fordítását (The Kingdom Interlinear Translation of the Greek Scriptures, 1969, 1985), akkor azt fogjuk látni, hogy minkét helyet ugyanaz a görög szó szerepel, mégpedig a προσκυνέω (proszküneó) kifejezés (nyelvtani elemzése: Activum, indicativus, aoristos, pluralis 3).

A két vers összevetéséből kiderül, hogy ugyanaz a kifejezés szerepel a Mt 14:32-ben és a Jel 7:11-ben. A Jézus felé és a Jehova felé bemutatott imádat/hódolat ugyanazt a cselekedetet jelentette. Egyszerűbben megfogalmazva: a tanítványok ugyanazt tették Jézussal, mint az angyalok és más teremtmények Jehovával.

Miért nem akarja a Társulat elfogadni, hogy a Biblia szerint Jézusnak is kijár az imádat? Miért hamisítja meg a Biblia szövegét is azért, hogy ezt a tényt elferdítse?

kit_mt_jel

A bibliai szöveg szándékos megváltoztatása

March 19, 2014

F. J. A. Hort (1828-1892)

Az előző bejegyzésben már említettük, hogy az Új világ fordítás két nagyszerű görög-tudós munkáján alapul, melynek címe: The New Testament in the Original Greek (Cambridge-London, 1881). A görög szöveget B. F. Westcott és F. J. A. Hort állította össze. Azt azonban már kevés Tanú tudja, hogy a művük két kötetből áll. Az első kötet magát a görög szöveget, a második pedig több száz oldalon szövegkritikai tanulmányokat tartalmaz, és mintegy alapvetésnek tekinthető az újszövetségi szövegkiadásukhoz. A második kötetben Hort ezt írja:

“Még az Újszövetség számos egyértelműen helytelen olvasata között sincsen egyetlen arra utaló jel sem, hogy a szöveget dogmatikai érdekek miatt meghamisították volna.” (B. F. Westcott, F. J. A. Hort: The Greek New Testament in the Original Greek, 2. kötet: Intruduction [and] Appendix, Cambridge-London, 2. kiadás, 1896. p. 282.)

Az Újszövetség rendelkezésünkre álló több mint ötezer kéziratában jelentős eltérések mutatkoznak, melyeket a szövegkritikusoknak sikerült azonosítaniuk, Hort szerint ezen eltérések nem szándékos teológiai okokból történt változtatások. Sokkal inkább a másolók figyelmetlenségére vagy az eleve hibás mintapéldány használatára vezethetők vissza. A legtöbb bibliafordításra is jellemző az, amiről Hort beszél — a szöveget pontosan fordítják, és dogmatikai megfontolásból nem írják át szándékosan.

Ez alól természetesen vannak kivételek. Az Új világ fordítás például több esetben is szándékos átírásokat tartalmaz az eredeti görög forrásszöveghez (és más bibliafordításokhoz) képest. Ezen változásokat az Őrtorony Társulat sajátos tanrendszere ihlette, mellyel igyekeztek összhangba hozni a bibliai szöveget. A változtatások a következő területeket érintik:

  1. A Jehova név használata az Újszövetségben — annak ellenére, hogy egyetlen rendelkezésre álló görög kézirat sem tartalmazza azt.
  2. A Jézus Krisztussal kapcsolatos igeszakaszok átírása annak érdekében, hogy a róla alkotott kép egyezzen a Társulat tanításával (pl. Jn 1:1, 8:58, ApCsel 20:28, Róm 9:5, Fil 2:6-7, Kol 1:16-20, Tit 2:13, Jel 3:14).
  3. A Szentlélekről szóló igeversek megváltoztatása (pl. 1Móz 1:2, 1Tim 4:1, 1Jn 4:1-6, Júd 19).
  4. Azon igehelyek átírása, melyek a Jézussal való kapcsolatunkról szólnak (pl. Jn 17:21, Fil 1:23, Zsid 1:6).

Ezeken  kívül még sok más verset fel lehetne sorolni, melyek a fordítók sajátos átírásai. Mindegyik célja az, hogy az olvasó kezébe egy olyan Bibliát adjon, mely a Társulat tanításait támasztja alá. Azonban a Társulat is elismeri, hogy ezek a másolatok pontosak: “Időközben odaadó másolók aprólékos gonddal pontos másolatokat készítettek, hogy megőrizzék a Szentírást” (Közeledj Jehovához!, p. 181.).

Ha tényleg ez a helyzet, és a rendelkezésre álló görög forrásszövegek pontosak (és ezt a bibliatudomány is megerősíti!), és mégis azt látjuk, hogy az ÚVF számos helyen szemmel láthatóan megváltoztatja az egyébként pontos szöveget, akkor mi másnak nevezhetnénk ezt, mint dogmatikai megfontolásból elkövetett szöveghamisításnak?

Ajánlott irodalom:
Szalai András: Jehova és a szervezet, Harmat, Bp. 2001. — Egy külön fejezet foglalkozik az ÚVF nyelvészeti elemzésével, és idézi hiteles görög-tudósok véleményét is vele kapcsolatban.

Az Új világ fordítás forrásszövegei

March 6, 2014

Minden modern nemzeti nyelvű fordítás mögött egy eredeti nyelvű (héber és görög) alapszöveg áll. Ebben a bejegyzésben most az Új világ fordítás mögötti görög szöveggel és egyéb forrásokkal foglalkozunk, így csupán az Újszövetségre, azaz a Keresztény Görög Iratokra koncentrálunk.

Az alapszöveg az Új világ fordítás újszövetségi része mögött a The Greek New Testament in the Original Greek, melyet B. F. Westcott és F. J. A. Hort készített az újszövetségi források összehasonlításával, és eredetileg 1881-ben jelent meg. Az ÚVF mellett más angol fordítások is részben vagy egészen ezen a kritikai szövegen alapulnak:

  • Revised Version (1885)
  • Darby Bible (1890)
  • The Twentieth Century New Testament (1898-1901)
  • American Standard Version (1901)
  • Ferrar Fenton Bible (1903)
  • English Standard Version (2001)

Amint az a kiadás idejéből látható, elsősorban a régebbi fordításaink alapulnak Westcott és Hort szövegén. Ennek oka az, hogy az elmúlt több mint egy évszázadban a szövegkritikai kutatások fejlődtek, és olyan felfedezések láttak napvilágot, melyek Westcott és Hort idejében még nem álltak rendelkezésre. Épp ezért az ÚVF fordítói is figyelembe vettek további görög Újszövetség-kiadásokat, mint pl. a következők:

  • Eberhard Nestle: Novum Testamentum Graece (1948-as kiadás)
  • José Maria Bover, SJ: Novi Testamenti Biblia Graeca et Latina (1943-as kiadás)
  • Augustinus Merk, SJ: Novum Testamentum Graece et Latine (1948-as kiadás)
  • Nestle-Aland: Novum Testamentum Graece (1979-es, 18-ik kiadás)
  • The Greek New Testament (United Bible Societies, 1975-ös kiadás)

A két utóbbi kritikai szöveg legújabb kiadásai a Nestle-Aland 28-ik, valamint a The Greek New Testament 4-ik kiadása nyújtja a legpontosabb görög szöveget és kritikai apparátust (eltérő szövegvariánsok és a források gazdag listája), melyek több helyen is pontosítják az Újszövetség szövegét Westcott és Hort kiadásához képest. Bár a WH szöveg valóban jónak mondható, azt ki kell mondanunk: ma már van nála jobb és pontosabb is.

Amint azt mindenki tudja, az ÚVF jellegzetessége az, hogy az Újszövetségben is használja a Jehova nevet. A Társulat saját kiadású, a WH alapszöveget tartalmazó sorközi fordítása (The Kingdom Interlinear Translation of the Greek Scriptures, 1969, 1985) a 13-15. oldalain felsorolja azokat a forrásokat, melyeket figyelembe vesz, és a lábjegyzeteiben minden esetben hivatkozik is rájuk, amikor a Jehova nevet alkalmazza.

Ha kézbe vesszük a sorközi fordítást, és megnézzük azt a több mint kétszáz helyet, ahol az ÚVF-ben a Jehova név szerepel, a fordítás alapját képező Westcott-Hort szövegben a görög Theosz (Isten) és Küriosz (Úr) fogjuk találni. Egy további fontos tény tehát ez: az a görög alapszöveg, melyen az ÚVF alapul, nem tartalmazza a Jehova nevet. A lábjegyzetben minden egyes esetben hivatkozik azokra a J-vel és egy sorszámmal jelölt fordításokra, amelyek alátámasztják a Jehova név használatát, és azokra a forrásokra is, amelyek a Theosz vagy Küriosz címeket tartalmazzák. Az ÚVF fordítói mindig a J forrásokat tekintik hitelesnek — érdemes azonban összehasonlítani azokat az egyéb forrásokat, melyeken pedig az összes többi nemzeti nyelvű fordításunk alapul:

  1. J források: Összesen 27 ilyen forrással dolgozik az ÚVF, melyek közül a legkorábbi 1537-ből származik (J3), a legkésőbbi pedig 1979-ből (J22). Ezek között szerepel a Társulat saját kiadású sorközi fordítása (Emphatic Diaglott, 1942, J21), ill. más, héber nyelvű Újszövetség fordítások. Nem kritikai szövegekről van szó, hanem egy sajátos célközönségnek készült héber fordításokról, melyek nem azért tartalmazzák a JHVH betűket, mert az a görög eredetiben megtalálható volt, hanem azért, mert a név ismert volt a héber olvasók előtt.
  2. Egyéb források: Az egyéb források között megtaláljuk a Nestle-Aland görög szöveg 26. kiadását, a The Greek New Testament 3. kiadását, valamint olyan egyéb forrásokat, melyeket a modern szövegkritika hitelesnek és fontosnak tart az Újszövetség eredeti szövegének rekonstruálásához. Vannak közöttük fontos görög nyelvű Újszövetség-kéziratok — kódexek: Codex Sinaiticus (4. sz.), Codex Alexandrinus (5. sz.), Codex Vaticanus (4. sz.), Codex Ephraemi Rescriptus (5. sz.), Codex Bezae (5. sz.); papiruszok: P45, P46, P47, P66, P74, P75 (ezek többsége kb. 200 körül keletkezett); korai fordítások: latin, szír, örmény

Itt vannak tehát először is a héber nyelvű fordítások, amelyek 1537-1979 között készültek, másrészt pedig a hiteles és pontos korai szövegtanúk, melyek 200-500 között keletkeztek. Az ÚVF készítői a nyilvánvaló bizonyítékokat figyelmen kívül hagyva mégis olyan szövegekhez nyúlnak, amelyek 1500-1900 évvel később készültek, mint az Újszövetség eredeti kéziratai, és figyelmen kívül hagyják azokat a korai bizonyítékokat, melyek az ÚSZ leírása után csupán 100-400 évvel készültek.

A fentiek alapján mindenki eldöntheti, hogy hitelesnek tud-e tekinteni egy olyan bibliafordítást, mely ilyen tisztességtelenül válogat a források között saját céljai érdekében, és a legfontosabb kódexeket és papiruszokat figyelmen kívül hagyja.

Mi történik velünk, amikor meghalunk?

February 21, 2014

Szeretné megtudni az igazságot? — Ez az Őrtorony Társulat egyik szórólapjának a címe, melyen néhány sajátos nézetüket igyekeznek bizonyítani a megszólított embereknek. Magabiztosan kijelentik: “A Biblia ezt tanítja: A halállal az ember megszűnik létezi. ‘A halottak semmit sem tudnak’ — jelenti ki a Prédikátor 9:5… a halottak semmit sem tudnak, éreznek vagy tapasztalnak.” Ezt az állításukat azonban érdemes nagyító alá venni. Többnyire a Préd 9:5-öt idézik álláspontjuk alátámasztására, de úgy, hogy kiragadják a szövegkörnyezetből (a teljes Prédikátor könyve), és nem veszik figyelembe, hogy az az ember e világi szemszögéből íródott (ezért ismétlődik benne oly sokszor “a nap alatt” kifejezés). De nézzük most meg, hogy más helyeken mit tanít a Biblia!

Az 5Móz 18:10-11-ben a Törvény tiltja a halottidézést. Nem lenne semmi értelme egy ilyen törvénynek, ha a halottak nem lennének tudatos állapotban. Elég lett volna akkor annyit mondani, hogy tilos ezzel foglalkozniuk, hiszen a halottak öntudatlanok. De nem ezt írja a Szentírás, és ennek oka van. Ezt alátámasztja az 1Sám 28:11-15 is, ahol a Biblia arról számol be, hogy megjelent Sámuel Saulnak — ám Sámuel ekkor már halott volt. Ismét fontos észrevenni a lényeget: a Biblia egyértelműen azt mondja, hogy Sámuel jelent meg, nem pedig egy démon vagy gonosz szellem. A Mt 17:3-ban pedig megjelenik Mózes és Illés, akik évszázadokkal korábban éltek (lásd még: Mt 27:49).

Lukács evangéliumának 16. fejezete tartalmazza a gazdag ember és Lázár történetét. Akárhogyan is értelmezzük, egy dolog világos: a haláluk után öntudatuknál voltak, és beszélgettek. Vajon mi oka lett volna Jézusnak egy ilyen történetet elmondani, ha az alapjaival baj van, és a halottak megsemmisülnek, öntudatlan állapotba kerülnek?

Vagy mit kezdjünk Pál apostol szavaival, aki több alkalommal is különbséget tett a jelenlegi, testben élt életünk, és a halálunk után az Isten jelenlétében való élet között (pl. 2Kor 5:8, Fil 1:23-24, 2Tim 4:6)? Ugyanezt tette a Zsidókhoz írt levél szerzője is, amikor a Zsid 12:22-23-ban olyan embereket említ, akik a mennyben tudatuknál vannak, bár már meghaltak. Péter apostolnak is volt hasonló megjegyzése, amikor a 2Pt 1:13-15-ben arról beszél, hogy földi élete befejezése után hazaköltözik az Úrhoz.

Végül pedig érdemes még megemlíteni János apostol látomását, és a Jel 6:9-11 szavait, ahol látja a mártírhalált halt hívőket, amint Isten jelenlétében (a mennyben, az oltárnál) tudatuknál vannak.

Ezen bibliaversek fényében talán új értelmet nyernek Pál apostol szavai: “Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban” (Róm 8:38-39, MBT).

A “rabszolga” valóban hű és bölcs?

February 21, 2014

A Társulat örömmel beszél arról, hogy Jézus Krisztus száz éve megkezdte láthatatlan messiási uralmát. Ezt a több mint száz éves történelmet azonban más szempontból is áttekinthetjük. A következő összeállítás olyan idézeteket mutat be, melyet a mindenkori Hű és Bölcs Rabszolga tanított, hirdetett, könyvek millióiban sok-sok nyelven terjesztett. Mára bebizonyosodott róluk, hogy nem váltak valóra — annak ellenére, hogy akkoriban a Szervezet azt állította, hogy magától Istentől származnak a dátumok.

Ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor két választ kell mérlegelnünk:

  1. Jehova Tanúi soha nem állították, hogy tévedhetetlenek. Ez esetben azonban miért kellene őket követni? Miért kellene inkább az ő értelmezésüket elfogadni, mint a saját józan eszünkre hallgatni, és követni a Bibliát?
  2. Azt állították, hogy próféták, és Jehova üzenetét közvetítik. Azonban nem történt meg az, amit megjövendöltek, így hamis prófétának bizonyulnak. Miért kellene bárkinek is egy hamis prófétát követnie?

Most pedig vegyük sorra az Őrtorony Társulat hamis próféciáit:

  • Az 1799-es év határozottan jelzi a végidő kezdetét. (Creation, pp. 294, 298)
  • Krisztus ezeréves királysága 1873-ban kezdődött. (The Time is at Hand, p. 2)
  • Szentírási bizonyíték van arra, hogy az Úr Jézus Krisztus második jelenléte i. sz. 1874-ben kezdődött. (Prophecy, p. 76)
  • A nagy nap csatájának kezdete 1874 októberében lesz. (Az Őrtorony, 1892/1/15. p. 1355)
  • Isten Királysága 1878-ban fogja elkezdeni gyakorolni hatalmát. (The Time is at Hand, p. 101)
  • Krisztus formális beiktatása királyi hatalmába 1878 áprilisában történt (The Day of Vengeance, p. 621)
  • Krisztus láthatatlanul jelen van 1884 októbere óta. (The Day of Vengeance, p. 621)
  • A Mindenható Isten nagy napjának csatája 1886-ban elkezdődött. (Az Őrtorony, 1886/1. vol. 7. pp. 816-817)
  • A zűrzavar nyomása 1910 és 1912 között fog bekövetkezni. (The New Creation, p. 77)
  • Az I. világháború Armageddon csatájához vezet. (Az Őrtorony, 1915/1/15. p. 102)
  • 1914 végére a test szerinti Izrael vaksága kezd elvétetni. (The Time is at Hand, p. 77)
  • A nagy nap csatájának pontos időpontjaként az Írás 1914 októberét jelöli meg. (Az Őrtorony, 1892/1/15. p. 1355)
  • Armageddon valószínűleg elkezdődik 1915 tavaszán. (Az Őrtorony, 1914/9/1)
  • 1918-ban Isten el fogja pusztítani az egyházakat és egyháztagok millióit. Azok, akik megmenekülnek, Russell Pásztor munkáihoz fognak jönni, hogy megértsék a “kereszténység” leomlását. (The Finished Mystery, p. 485)
  • Az 1925-ös év határozottabban van megjelölve az Írások által, mint 1914, és 1925 előtt elkezdődik a nagy nyomorúság, és talán el is múlik. (Az Őrtorony, 1922/9/1)
  • Ábrahám, Izsák, Jákob és a régi hűséges próféták 1925-ben fel fognak támadni, és helyre lesznek állítva tökéletes emberként. (Millions Now Living Will Never Die, pp. 88-90)
  • Nem sokkal 1925 utánra várjuk, hogy meglássuk Ábel, Énók, Nóé, Ábrahám, Izsák, Jákob, Melkisédek, Jób, Mózes, Sámuel, Dávid, Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel, Keresztelő János és mások felébredését, akik a Zsidók 11. fejezetében vannak említve. (The Way to Paradise, p. 224)
  • …a hátralévő hónapok Armageddon előtt. (The New World, 1942. p. 104)
  • Azok a hűséges régi férfiak talán feltámadnak a halálból nemsokára. (The New World, 1942. p. 104)
  • Az ember teremtésétől számított 6000 év 1975-ben fog letelni. Talán az Isten szándéka, hogy Krisztus uralma párhuzamosan fusson az ember létezésének hetedik millenniumával. (Az Őrtorony, 1968/8/15. pp. 497-501)

Akkor, amikor ezeket a tanításokat meghatározta a Hű és Bölcs Rabszolga, valóban hűek voltak Isten szavához, és bölcsen felismerték a Biblia tanítását? Ha nem, mi a garancia arra, hogy ma a Társulat tanításában nincsenek tévedések? Az Őrtorony Társulattal szemben a bibliai talajon álló kereszténység évezredek óta nem kényszerült arra, hogy megváltoztassa a tanításait.

Kérdés Jehova Tanúihoz

February 21, 2014

Szeretnék néhány kérdést intézni hozzátok, kedves Jehova Tanúi, akik ellátogattok erre, és a hasonló témával foglalkozó blogokra, honlapokra:

  1. Hogyan egyezteted össze az itteni látogatásodat azzal a világos szervezeti utasítással, hogy ne olvasd “hitehagyottak” írásait? Nem gondolod, hogy engedetlenség a részedről, hogy nem követed az Őrtorony Társulat elvárásait?
  2. Ha már ellátogatsz egy ilyen oldalra, feltételezem, hogy érdekel, mások milyen kritikával illetik a hitedet és egyházadat. Ha ez így van, nem gondolod, hogy illene normálisan viselkedned és kommunikálnod? Ez alatt a személyeskedés kerülését értem. Ha erre nem vagy képes, szerinted milyen képet fest ez rólad és a személyes hitedről?
  3. Az a stílus, ahogy szóba állsz velünk, azt mutatja, hogy megtéréshez illő gyümölcsöket teremsz, ahogy azt a Biblia elvárja tőled?
Follow

Get every new post delivered to your Inbox.